Rövid esti mese gyerekeknek
A rövid esti mese gyerekeknek kategóriában olyan kedves, könnyen befogadható történeteket találsz, amelyek tökéletesek a nap lezárására. Ezek a mesék segítenek lelassulni, megteremteni az esti nyugalmat, és együtt hangolódni a pihenésre egy hosszú nap után. A rövidebb történetek különösen jó választást jelentenek akkor, ha már közeleg a lefekvés ideje, de még belefér egy meghitt közös meseolvasás. A Meseföld esti meséi szerethető szereplőkkel, finom tanulságokkal és barátságos hangulattal teszik szebbé az elalvás előtti perceket.
A macska dorombolása

Volt egyszer egy apró falucska szélén, egy kis házikóban, egy kislány, akit Annának hívtak. Anna szobája tele volt játékokkal, színes könyvekkel és puha párnákkal, mégis éjszakánként gyakran nehezen tudott elaludni. Az éjszaka csendjében olykor megijedt a sötéttől, olykor pedig csak…
A szél esti altatója

A szél csendesen szaladgált a rét fölött, miközben az esti árnyak lassan betakarták a fák ágait és a házak kéményeit. Egy apró faluban, egy kis ház ablakán keresztül, a szél finoman bekúszott a gyerekszobába. Ott feküdt az ágyban Luca, aki…
A teknős lassú meséje

A régi, mély erdő szélén, egy csendes tisztáson élt egy teknős, akit mindenki csak Bágyadtáncnak hívott. Nem véletlenül kapta ezt a nevet, mert ő volt az erdő leglassabb mesemondója. Amikor elindult, a levelek is szinte alig tudtak utána követni, a…
A szunyókáló csillag

Messze, messze az éjszakai égbolt türkizkék vásznán ragyogott egy apró, ezüstös csillag, akit a többiek csak Szunyónak hívtak. Szunyó nem volt bújkáló vagy félénk csillag, éppen ellenkezőleg: egész nap csillogott, akár egy ezernyi tündérporral hintett gyöngy. Ám ahogy az éj…
A nyuszi puha takarója

Az erdő mélyén, hol a lombok susognak, élt egy kis nyuszi, akit Zsombornak hívtak. Zsombor nem volt éppen átlagos nyuszi: selymes, hófehér szőrével és kíváncsi szemeivel sokkal többre vágyott, mint csak futkározni a réteken vagy répát rágcsálni az árnyékban. Egy…
A tenger suttogása

Az esti szél enyhén borzolta a homokszemeket a parton, a nap lassan lebukott a horizont mögé, és a tenger hullámai csendesen érintették a partot. Az aprófiú, László, mezítláb sétált a homokon, hallgatva a víz halk, mintha titkokat rejtegető susogását. Megállt,…
A pillangók álma

A rét telve volt színpompás pillangókkal, amik lágyan táncoltak a virágok között. A nap éppen lebukott a dombok mögött, és a levegő megtelt a nyugalom édes illatával. Az apró szárnyacskák remegtek a nap utolsó sugaraitól, miközben a pillangók lassan álomba…
A bagoly altatódala

Az erdő mélyén, ahol a fák susogása átöleli az ég alját, élt egy öreg bagoly, akinek szemei bölcsen ragyogtak a hold fényében. Minden este, amikor a csillagok lassan megjelentek az égen, ő megült a legmagasabb ágon, és lágy, halk énekkel…
A szunyókáló felhőcske

Messze-messze, az égbolt puha, kék bögréjében, ahol a felhők gomolyogtak, egy kis felhőcske szunyókált. Nem volt ő akármilyen felhő, hanem egy olyan, aki mindig álmos volt, mintha az égbolt ringatná el éppen. Egy kislány, Lili, aki minden estén tágra nyitott…
A csend szigetének titka

Egyszer volt, hol nem volt, volt egy kisfiú, akit Máténak hívtak. Máté szerette a kalandokat, állandóan rohangált a városban, és sosem állt meg egy pillanatra sem. Egy nap azonban fáradtnak érezte magát, és kíváncsi lett arra, vajon létezik-e egy hely,…
