Esti mese Iskolásoknak

Az udvar végében állt egy öreg fa, kérge repedezett volt, mintha apró térképek rajzolódtak volna rá az idő keze nyomán. A gyerekek ritkán mentek közel hozzá, mert túl csendesnek, túl komornak tűnt. De Lilla egyszer mégis odamerészkedett. Egy nyári délután…

A patak egykor csillogva kanyargott az erdő szívében. A vize olyan tiszta volt, hogy a kavicsok színeit is ki lehetett számolni odalent, és ha valaki figyelt, még az apró halak játékát is láthatta. A fák lombjai fölé hajolva suttogtak a…

Valahol egy napsütötte rét szélén, ahol a fűszálak esti szellőben susogva meséltek egymásnak, élt egy egészen aprócska mag. Olyan pici volt, hogy még a hangyák is alig vették észre, amikor átsétált mellette. – Vajon nekem mi dolgom van a világban?…

Az erdő szélén, ahol a napfény aranyszálakként szitált át a lombok között, állt egy öreg tölgyfa. Vastag törzsét repedések rajzolták tele, mintha láthatatlan kezek írtak volna rá emlékeket. A faluban azt mondták róla, hogy többet látott, mint bárki más együttvéve.…

A hajnal még alig derengett, amikor Máté kipattant az ágyból. A ház csendes volt, a redőny résein halvány, kékes fény szűrődött be. A fiú szíve izgatottan kalapált, mintha sejtette volna, hogy ez a reggel nem lesz olyan, mint a többi.…

A falu szélén, ahol a kerítések már elfogynak, és a rét puhán hajlik bele az erdő árnyékába, állt egy különös fa. Tavaszonként minden ága virágzott, de nem csupán szirmokkal: ilyenkor, húsvét közeledtével, színes tojások jelentek meg rajta, mintha a szél…

A tavasz éppen csak megérkezett a kis faluba, de már illata volt a levegőnek: nedves föld, rügyek, és valami alig észrevehető édes ígéret. A kertekben a virágok még csak álmosan nyújtózkodtak a föld alatt, mintha nem lennének biztosak benne, hogy…

Az erdő szélén, ahol a fák még suttogni is csak halkan mertek, élt egy nyuszi, akit mindenki csak Nesztelennek hívott. Nem azért, mert nem tudott beszélni, hanem mert olyan finoman járt-kelt, mintha a föld maga segítené lépteit. Húsvét közeledtével különleges…

A kert sokáig csak csendben szomorkodott a ház mögött. A földje kemény volt és repedezett, a fák ágai szürkének tűntek, mintha megfeledkeztek volna a tavaszról. A régi kerítés dőlt oldalra, és csak a szél járt-kelt benne, mint egy magányos vendég.…

A dombok között megbújó kis faluban élt egy Lili nevű kislány, aki minden nap ugyanazon az ösvényen járt iskolába. Az útja mellett egy öreg körtefa állt, vastag törzsével és lombjával mintha titkokat őrzött volna. Egy reggel, amikor a harmat még…

Húsvét reggelén a harmat még ezüstösen csillogott a fűszálakon, amikor a domboldalon álló akol ajtaja halkan megnyikordult. A báránykák egymás után bújtak ki rajta, de volt köztük egy, akit már messziről fel lehetett ismerni. A nyakában apró, rézszínű csengő függött,…

A tavaszi erdő már rég felébredt; a patak csillogva kacagott a kövek között, a rügyek kipattantak, és a levegőben friss, zöld illat kavargott. A fák alatt, egy szelíd dombhát tövében lakott Nyúl úr, aki minden évben gondosan készült a nagy…