Esti mese 6 éveseknek
Lili tündér első esőcseppje
A tavasz első reggelén az erdő fölött még tejfehér pára ült, a fűszálak csúcsán apró gyöngyként remegett az éjszaka harmata. Lili, a kis tündér, aki csak nemrég tanulta meg, hogyan kell csillámporsziporkát szitálni a virágokra, most különös izgalommal repkedett a…
A gólya és a pipacsmező
A nyár közepén a rét peremén hullámzott a pipacsmező, mintha vörös szívverések ringatóztak volna a szél lágy tenyerén. A virágok minden reggel harmattal telt szemmel ébredtek, és minden este aranyló fénnyel búcsúztak a naptól. Ebben a ritmusban élték napjaikat, mígnem…
A farsang utolsó tánca
A városka főterén egész nap szólt a zene, és a színes lampionok úgy lengedeztek a kora esti szélben, mintha ők is táncolni szeretnének. Farsang utolsó napja volt, az az este, amikor még egyszer, utoljára mindenki álarcot öltött, mielőtt beköszöntene a…
A farsangi király próbája
A tél utolsó napjaiban a Hópehelyfalva fölé húzott ég olyan kék volt, mintha maga is maskarát öltött volna a közelgő farsangra. A házak ablakaiban színes papírláncok himbálóztak, az utcákon illatos fánk gőze kavargott, és mindenki izgatottan suttogta: hamarosan megválasztják az…
A jelmezes tükör
A városka főterén minden évben megrendezték a Maszkabált, ahol a gyerekek hercegnőnek, kalóznak, űrhajósnak vagy éppen vad sárkánynak öltözve vonultak végig a macskaköves utcán. Az ablakokból színes lampionok lógtak, a cukrászda előtt fahéj és karamell illata keveredett, a téren pedig…
A farsangi dob hívása
Amikor a tél utolsó, morcos szelei végigsöpörtek a falun, minden ablakpárkányon megjelentek a színes papírszalagok, és az emberek tudták: közeleg a farsang. A házak között füst és nevetés keveredett, a konyhákból fánk illata szállt, s a főtéren ott állt a…
A tél őrzője
Amikor az első dércsillag megjelent a mezők peremén, a falubeliek tudták, hogy a tél nem késlekedik. A patak hallgatagabban csordogált, a fák ágai finom csengéssel hajoltak össze, mintha titkot suttognának egymásnak. Senki sem látta, mégis mindenki érezte: valaki vigyáz erre…
A hócsillag éjszakája
A tél abban az évben olyan korán érkezett, mintha a világ türelmetlen lett volna a csendre. A hó nem puhán hullott, hanem apró csengőkkel érkezett, csilingelve ült meg a tetőkön és a fák csupasz karjain. Az éjszakák kékek voltak és…
A havas doboz titka
A ház fölött csendesen ült a tél, vastag, opálos fénnyel vonta be a cserepeket és az ereszt. A padlásajtó nyikorgása olyan volt, mintha maga az idő sóhajtana egyet, amikor Lili felnyomta. A levegőben por és régi levendula illata keveredett, a…
A jégvirágok újévi tánca
Az év legutolsó éjszakája lassan oldódott fel a sötétségből. A hold még halványan világította meg az ablakokat, amikor az első hajnal lehelete végigsuhant a városon. A hideg nem volt ellenséges, inkább figyelmes, mintha maga is tudta volna, hogy különleges pillanat…
A hóesés tánca
Azon a télen a falu fölött az ég nem egyszerűen havazni kezdett, hanem mozdulni. A hópelyhek nem egyenes vonalakban hullottak, hanem kanyarogva, spirálban, mintha láthatatlan zene szólna odafent, s ők engedelmesen követnék annak ütemét. Volt, amelyik megállt a levegőben egy…
A karácsony kertjének őrzője
Volt egyszer egy kert, amely egész évben láthatatlan maradt az emberek szeme elől. Nem térképen rejtőzött, hanem a szívek egy eldugott sarkában, ott, ahol a remény és az emlékek pihennek. Csak karácsony éjszakáján tárta ki kapuit, amikor a hó nesztelenül…