Bori nyuszi és az elveszett álompor

Egy csendes, csillagos estén Bori nyuszi bebújt a puha kis ágyába. Összekucorodott a takaró alatt, ahogy minden este szokott, és várta, hogy megérkezzen az álompor, ami mindig finoman a szemére hull, és segít neki elaludni.

De azon az estén valami nem stimmelt.

Bori csak forgolódott jobbra, forgolódott balra, de az álom sehol sem jött. A szoba túl ébren volt, a gondolatok pedig túl hangosak.

– Hová tűnt az álompor? – suttogta halkan.

Kikukucskált az ablakon, ahol a hold lágy fénye bevilágította a kertet. Bori úgy döntött, nem maradhat tétlen. Felvette a kis kendőjét, és óvatosan kiosont az esti kertbe, hogy megkeresse az elveszett álomport.

A fű halk suhogással köszöntötte, ahogy lépteit tette. Nemsokára találkozott Csilluval, a kis szentjánosbogárral, aki apró fényével világította meg az utat.

– Csillu, te nem láttad az álomport? – kérdezte Bori.

– Talán elszállt a szellővel – mondta Csillu kedvesen. – De figyelj csak, milyen csendes az este!

Bori továbbsétált, és a bokor alatt rátalált Mókus Misinek egy puha farokcsücskére.

– Misi, segítesz megtalálni az álomport? – kérte.

Misi ásított egy nagyot, és megsimította a bundáját.

– Néha nem kell keresni – mormolta álmosan. – Csak hagyni, hogy megtaláljon.

Bori egy kicsit elgondolkodott, de tovább indult. A kis tóhoz érve meglátta Békuci Bencét, aki lassan pislogott a víz szélén.

– Bence, te biztosan tudod, hol van az álompor! – mondta reménykedve.

Bence egyet brekkentett, majd a víz tükrére mutatott.

– Nézd csak a holdat!

Bori a vízbe nézett. A hold fénye puhán remegett a hullámokon, mintha apró, ezüstös porszemek táncolnának rajta. Ekkor érezte meg a lágy esti szellőt is, amely finoman megsimogatta az arcát.

És akkor hirtelen megértette.

Az álompor nem tűnt el. Ott volt végig a holdfényben, a csendben, a szellő simogatásában. Csak meg kellett állnia, és észrevennie.

Bori mélyet lélegzett, és visszasétált a kis ágyához. Bebújt a takaró alá, lehunyta a szemét, és hagyta, hogy a holdfény és az esti csönd körülölelje.

Ezúttal már nem kellett várnia sokáig.

Az álompor finoman megérkezett, és Bori nyuszi békés, szép álmokba merült a csendes éjszakában.