A királylány, aki suttogni tanult
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy messzi királyság, ahol egy különleges királylány élt, akit Liliomnak hívtak. Liliom nem volt olyan, mint a többi hercegnő, akik hangosan nevettek vagy táncoltak a palota nagy termeiben. Ő szerette a csendet, a finom neszeket, és különösen a meséket, amelyeket suttogva szeretett hallgatni.
Egyik napon a palota kertjében, a hűs lombok alatt, Liliom egy csigasereget fedezett fel. Egy kicsi, ezüstszínű csiga sétált lassan, és mellette egy másik, hatalmas, házikójából alig kivillanó csiga pihent békésen. A királylány közelebb hajolt, hogy meghallja, mit suttognak egymásnak a csigák.
– Ó, milyen különös! – suttogta maga elé Liliom –, milyen nyugodtan alszik ez a nagy csiga. Ha hangosan beszélnék, biztosan felébreszteném. Muszáj tanulnom suttogni, hogy ne zavartam meg soha senki nyugalmát.
Így hát Liliom elhatározta, hogy mestere lesz a suttogásnak. Először a kert közepén gyakorolta, ahol a madarak is halk csicsergővel beszélgettek. Minden nap délelőtt a kertben mesélt suttogva, hogy az apró levelek se rezdüljenek meg a hangjától.
– Egyszer volt, hol nem volt… – kezdte suttogni, és a szavak olyan könnyedén lebegtek a levegőben, akár a hajnalpír.
A királylány tette ezt azért is, mert meg akarta osztani a mesét a csigákkal is, akik a lassú lépteikkel mutatták, milyen fontos a türelem és az apró örömök élvezete.
Egy délután, amikor Liliom új mesét tanult suttogva, a nagy csiga lassan kinyitotta a szemét, és halk, mély hangon így szólt:
– Liliom, hallottam a szavaidat, és megnyugtatták a lelkemet. A te suttogásod olyan, mint a szellő, amely simogatja a fák lombját.
– Köszönöm! – felelte a királylány. – Minden nap gyakorolok, hogy a meséim ne zavarjanak senkit, és hogy titkokat hozhassak el neked és a társadnak.
Ettől a naptól kezdve Liliom és a csigák között különleges barátság szövődött. A királylány meséi összefonódtak a természet neszeivel, és a palota kertje csendjébe varázsolták a legszebb, legfinomabb történetek dallamát.
És ha becsukod a szemed, megfeledkezel a nagy zajról, könnyen meghallhatod, ahogy egy királylány suttog, és egy csiga békésen hallgatja a mesét, amely sosem ébreszti fel az álmot.
